Őszi reggelek...imádom...zajos de mégis monoton városi reggelek!

Párás, szinte már nedves otthoni reggelek!

Ilyenkor még a levegő is olyan... több! A felkelő nap is olyan...Anyai!

Élvezünk minden egyes őszi reggelt,még az is aki észre sem veszi... elmélázunk a lehulló falevélben szökő vízcseppen, merendünk a ködöt megtöltő reggeli napfényben, csodáljuk a kibukkanó házak és színesre váltott fák tetejét, miközben arcunkon érezzük a nyírkos de valamitől mégis annyira varázslatos reggeli párát. Az illatok megerősödnek, a napfény melege átértékrlődik bennünk... a közeli zajok eltompulnak a távoliak megerősödnek és hírtelen olyan mint ha nem is a megszokott környéken lennél...ez vagy nekem ősz...

Sokan az elmúlás időszakának hívják, és a hideg közeledte miatt utálják...és észre sem vesszik a sok szépet amit magával hoz...De hiszen ilyen az élet is! Minden elmúlik egyszer...és mindíg van valami rossz az életedben, de nézdcsak a szépet is, amit magával hoz!!! :)

<3 Ősz <3